Izrael megölte a Hamásszal való katonai koordinációért felelős iráni parancsnokot
Megölték a Forradalmi Gárda két másik parancsnokát is, Behnam Csahrijarit és Aminpur Dzsudakit is.
Megölték a Forradalmi Gárda két másik parancsnokát is, Behnam Csahrijarit és Aminpur Dzsudakit is.
A felek megállapodtak a tárgyalások folytatásában, ugyanakkor azt is szorgalmazták az európai politikusok, hogy Irán üljön le az Egyesült Államokkal is egyeztetni.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van. Egyedül az USA-nak van olyan bombája, amely elpusztíthatná, ezért is nagy kérdés, hogy az amerikaiak belépnek-e a háborúba.
Alekszej Likacsev azt követően szólalt meg, hogy Izrael bejelentette, csapást mértek a létesítményre.
Az izraeli elnök mindezt egy olyan kórház előtt mondta, ahol egy iráni csapás komoly károkat okozott.
Egy felszállással akár 35 órán át is a levegőben tud maradni a legtitkosabb amerikai repülőgép, amiről akkor is kiadható a parancs egy atomcsapásra, ha a Pentagon már megsemmisült.
Az amerikai elnök katonai fenyegetéssel ártalmatlanná teheti az iráni rezsimet, nehogy szétessen az állam és politikai vákuum keletkezzen, mert az súlyos veszélyekkel járna. Ezt fejti ki a Wall Street Journalben megjelent elemzésében Wesley Clark, aki három éven át, 2000-ig állt a NATO egyesített haderőinek élén.
Az orosz elnöki szóvivő általa is spekulatívnak minősített sajtóértesüléseket kommentált.
A libanoni síita terrorszervezetnek már a megalakulásánál is Irán bábáskodott, ugyanakkor a Hezbollahot súlyosan meggyengítette a tavalyi izraeli offenzíva és Aszad szíriai bukása.
Irán jelenlegi egyetlen működő atomerőművét, a buseri atomerőművet még az oroszok építették. Moszkva szerint nem lenne jó ötlet megtámadni a létesítményt.
Pénteken Genfben találkozik az iráni külügyminiszter brit, francia és német kollégáival, valamint az EU külügyi képviselőjével.
Válogatásunk a világlapok híreiből.
1984-ben jelent meg Izraelben az első híradás arról, hogy Iránt már csak egy lépés választja el az atombombától, azóta 41 év telt el, ám csak mostanra jutott el a két ország közötti konfliktus odáig, hogy Izrael nyílt háborúban próbáljon pontot tenni Teherán atomprogramjának végére. Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Egyelőre nem tudni, milyen rakétával hajtott végre csapást Irán Izrael ellen csütörtök reggel, de az biztos, hogy a lövedék sikerrel jutott át a Vaskupolán.
Az Arakot úgy tervezték, hogy alkalmas legyen a nukleáris fegyverek gyártásához szükséges plutónium előállítására.
Az iráni Forradalmi Gárda elismerte, hogy az amerikai cég volt a célpont.
Marija Zaharova szerint nem ígér semmi jót Oroszország számára, ha káoszba süllyed Irán.
A két államfő megegyezett arról, hogy augusztus végén Kínában fognak tárgyalni.
Miközben Izrael és Irán továbbra is csapásokat mér egymásra, útnak indult az amerikai légierő speciális repülőgépe, ami képes kimutatni a radioaktív elemek légköri jelenlétét.